FERREO A HELYBÉLIEK SZEMÉVEL

Majdnem minden falunak vannak futárai, akik a falvakról szóló jelentéseket és egyéb híreket viszik rendszeresen a fővárosba.
A falvak lakói a fővárosból kapnak rendszeres ellátást, illetve fizetést. Utóbbi inkább jelképes, és nem túl nagy összeg: arra szolgál, hogy ha a falusiak vágynak valamilyen luxuscikkre, megvehessék maguknak. De ezeket a cikkeket is az ellátmányt hozó karaván szállítja és ott is lehet megrendelni őket. Ferreo lakóinak élelemre és hétköznapi cikkekre nincs gondja: amit a falu nem tud előállítani, azt a karaván (az ésszerűség keretei között) leszállítja az igénylőnek.

Doffi Látók és őrzők:

A Kristály-hegység délkeleti felén lévő Rilk-hegy oldalában van egy kis bányászfalu, Doff.
A környező kisebb-nagyobb, és egymásra igencsak hasonlító falvak sorából kiemeli, hogy a Négyek kegyéből már hosszú évek óta öröklődik a Látás képessége az itteni lelkek közt. Egyesek szerint a doffi bánya mágikus kisugárzása teszi, mások szerint a Négyek egyike otthagyta a lábnyomát a Rilk-hegyen, még ciklusokkal ezelőtt. Minden falu, és minden család mást állít, de a doffiak tudják, hogy az igaz történet meg van írva az ő őrzőjük könyvében.

Ferreo minden kis falujában van egy őrző, akit a ferreoi Vének Tanácsa nevez ki. Az őrző feladata a hagyományok védelme, Ferreo, és az adott falu történetének ismerete, a helyi emlékek megőrzése és az ünnepségek, rituálék levezénylése (Doffban tehát az őrző feladata a Látó-próbák levezénylése, amely során egyértelműen kiderül, hogy kire szállt a képesség). Az őrző tehát a múltat képviseli, amíg a doffi Látó a jövőt. A Látás képessége ritka, de nem példa nélküli. Máshol azonban másképp nevezik, esetleg valóban eltérő képességekkel rendelkezik egy ilyen személy, Doff környékén sőt, a Kristály-hegység déli részén hosszú ideje csak maroknyi, kaotikusan öröklődő különleges képesség van, ezért a doffi Látóról mindenki hallott, még a fővárosban is. A falu számára ez átok és áldás is egyben.

Az utóbbi időben inkább átok, mert a bánya kimerülőben van, és a falu költözne - de az engedély csak várat magára, amíg a környező falvak azon perlekednek, hogy kihez költözzön a híres Látó.
A kevésbé önérzetes doffiak - többé-kevésbé törvényes úton - már elhagyták a süllyedő hajót, a többiek azonban, az őrzővel az élen, csak oda mennek, ahová az aktuális Látó, és ebbéli szándékuk megingathatatlannak látszik.
Igaz, hogy amióta az előző Látóra ráomlott egy kisebb hegyorom, nemcsak Bogrin Melano halálát okozva, de az utat is tönkretéve, jelentősen romlott a morál. És természetesen az úttal együtt a Berggel való kapcsolat is megszakadt, mert onnan tartott hazafelé a szerencsétlenül járt Látó. A Menalo családot különösen megviselte az eset, rajtuk kívül azonban nem sokan ismerik a Látó valódi nevét, lévén a felavatásakor lemondott róla. Utána mindenki csak Látónak szólította, mert a Látónak nem kell név és nem kell család, nehogy beárnyékolják a szemét, amellyel a jövőbe - és beszélik, hogy egy különleges torony tetejéről más világokba is lát. A Látó tahát lemond korábbi kapcsolatairól, az őrzőkért és a látomásokért cserébe.

A Látó ugyanis, a ferreoi tanács utasítására rendelkezésére áll az összes olyan falunak, melynek őrzői hajlandóak személyesen megkeresni őt, amikor jóslatot szeretnének. Az őrzők nagy tudást hordoznak, és tudomásuk lehet olyan titkokról, amiket még a Látó sem ismer, ezért gyakran hasznos a segítségük a látomások értelmezése során. Mivel a doffi Látó olyan tisztán lát, mint senki más, egészen sok őrző vállalkozik a nem épp veszélytelen utazásra Doffig, még annak tudatában is, hogy a Látónak talán nem lesz látomása a számára.

Rendkívül ritka, hogy a Látó elhagyja Doffot, részben a falusiak féltékeny ragaszkodása miatt az ő különleges Látójukhoz, részben az őrző aggodalma miatt, akinek személyes érdeke fűződik ahhoz, hogy a Látóval minden rendben legyen. Az elhunyt őrzők helyére egyszerűen kijelöl valakit a tanács (általában egyszerűen jóváhagyják az előd, vagy a falu javaslatát, ezért nem ritka, hogy családon belül öröklődik a tisztség), ha azonban a Látó meghal, az a doffi őrző szégyene, aki ilyen esetben kötelezően lemond, és az utódjával együtt a Vének Tanácsa elé járul, ahol döntenek a sorsáról.

A vélemények megoszlanak Bogrin őrzőjével kapcsolatban, a tanács azonban tudhat valamit, az őrző utódját ugyanis magányosan küldték haza, és senki sem tudja, hogy mi történt a frissen lemondott őrzővel. A falu tűkön ülve várja, hogy üdvözöljék az új őrzőjüket, aki majd segít megtalálni az új Látót. Az őrző azonban késik, és addig a medálja védtelen, a falusiak egyike vigyáz rá, ez pedig nem túl hálás feladat. A doffi őrzőnek van ugyanis egy olyan feladata, amit jobbára csak a helyiek ismernek: őriz egy medálba foglalt követ, amiről azt tartják, hogy ha elveszik a kő, elveszik Doff is.